Panelépületek homlokzatain többféle funkciójú nyílászárók kerültek beépítésre:
• ablakok
• erkélyajtók
• szakipari falak
• bejárati ajtók
A panelos épületállomány nyílászáróinak többsége faszerkezetű. Ezek kb. 80%‐a
egyesített szárnyú, kettős üvegezéssel készült. Csak az 1980‐as évek közepétől terjedt
el a hőszigetelő övegezés, illetve alkalmaztak szélesebb körben pl. műanyag, vagy
más kereteket. Eredeti kialakításukban a következő szerkezetek kerültek beépítésre:
• egyesített szárnyú, faanyagú szerkezetek, hagyományos szerkezeti kialakítással
• méretegységesített, egyesített szárnyú, faanyagú típusszerkezetek
• hőszigetelő üvegezésű, faanyagú szerkezetek (SOFA, DUFA)
• fa‐műanyag kombinációjú szerkezetek (ALBAPLAST)
• műanyag szerkezetek (ONGROPAT)
A budapesti 1. és 2.sz. Házgyárban 1970‐ig hagyományos szerkezeti kialakítású,
egyesített szárnyú nyílászárókat építettek be, ezt követően tértek át a
méretegységesített ajtók és ablakok alkalmazására. A nyílászárókat kezdetben kávás
beépítéssel építették be. A 2.sz. Házgyárban a tokszerkezetet az elemek gyártásakor
betonozták be. Az 1970‐es évektől az un. betongerinces beépítés vált jellemzővé. A
3.sz. és 4.sz. Házgyárak már kezdettől a betongerinces beépítési módot alkalmazták.
Az 1980‐as években kezdtek el műanyag‐ és fa‐műanyag vegyes szerkezetű
nyílászárókat alkalmazni, továbbra is betongerinces beépítéssel. Az ablakok
csatlakozási csomópontjaiban kezdetben BITURÁN habszalag, majd PÁLMAKITT
tömítést alkalmaztak. Később habosodó PUR habot alkalmaztak, külső oldalon
SILOPLAST tömítéssel.
A szakipari falak kialakítása a nyílászárókhoz igazodott, sok esetben fix
üvegezéssel. A tömör részeket hőszigeteléssel látták el. Beépítésüket kezdetben
tompa ütközéssel, 1971‐től kezdődően szintén betongerinces kialakítással oldották
meg.
Elérhetőségeink